Meddig szigorodik Magyarországon az épületenergetikai szabályozás?

Ez az eredeti 2008-as rendelethez képest már megtörtént a 40/2012 BM rendelettel, majd a 39/2015 (IX 14) MVM rendelet határozza meg a terület változásainak menetrendjét az elkövetkező években. Ennek alapján történt az év eleji a változás.

A témában Nagy István, a Nagy és Társa Kft. kereskedelmi igazgatója, energetikai szakember nyilatkozott a Gazdasági Kalauznak.

- Ez nyilván örvendetes, mert egyre hatékonyabb és ezáltal kisebb rezsiköltséggel üzemelő új épületek jönnek létre, amely ésszerű, valós időn belüli megtérülést vetít elő és segít nekünk a nyugati világhoz való felzárkózásunkban. Beruházás szempontjából nyilván ez ugyanakkor minden alkalommal a költségek emelkedését is jelentette, jelenti. Ennek mértéke a beruházás teljes volumenéhez képest nem volt oly mértékű, hogy az számottevő volta miatt a beruházási kedvet befolyásolta, csökkentette volna.

De vajon meddig marad-e ez így? A szakma véleménye, hogy a 2018. december 31. után a hatósági épületek, illetve 2020. december 31. után minden épületek esetén elvárt közel nulla energiás előírás úgy a költségek, mint a megvalósíthatóság tekintetében nehézséget fog okozni. Nehézséget, mert az építési szakma nagyon komoly képzett szakember hiánnyal küzd, amely már most is a minőség számottevő romlását eredményezi. A folyamat egyelőre nem látszik megfordulni. A jelenlegi szakember gárdával a tervezett közel nulla energiás épületek minőségi követelményei nem tűnik tömegében megvalósíthatónak.

Nézzük az árakat. A kamara építésügyi tagozatában az a vélemény alakult ki, hogy a két dátummal jelzett minőségi lépcsőfok, az építésügyi egységárat hetven százalékkal fogja növelni, ami igen jelentős. Ehhez hozzáadódik a bejelentett, csökkentett építőipari áfa 2019 év végi megszűnésének árfelhajtó hatása.

Hát akkor mit lehet tenni? Építkezni! Most!