Itt az uniós klímacsomag

A mostani bejelentés többek között előírná, hogy magasabb legyen a megújuló energiaforrások részaránya, átalakítaná az EU ETS rendszerét, illetve szigorítaná a gépjárművekre vonatkozó emissziós követelményeket is. Ezek egyelőre még azonban csak javaslatok, tehát még rengeteg vita és egyezkedés várható a következő hónapokban.

Csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást

Az Európai Unió célja, hogy 2050-ig elérje a karbonsemlegességet, és ennek eléréséhez 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást az 1990-es referenciaszinthez képest. A korábbi tervekben még 40 százalékos csökkentés szerepelt, de az EU döntéshozói úgy ítélték meg, hogy ennél ambíciózusabb célokra van szükség ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek az éghajlatváltozás súlyosabb következményei. Az új, magasabb célszint összhangban van a Párizsi Megállapodással is, amelynek célja, hogy a globális hőmérséklet-növekedés 2 fok alatt maradjon, sőt, lehetőleg ne haladja meg az 1,5 fokot. Az 55 százalékos célszámmal kapcsolatban hónapokon keresztül folytak az egyeztetések az Európai Uniós szervek között, míg végül április 21-én született meg az ezzel kapcsolatos megállapodás.

A merészebb célkitűzéseket azonban valahogy meg is kell majd valósítani, így ennek érdekében mutatta be ma az Európai Bizottság az úgynevezett „Fit for 55” uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza.

Melyek a legfontosabb átalakítandó területek?

Európai Uniós Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszer (EU ETS): ezt még 2005-ben hozták létre a jogalkotók a klímaváltozás elleni küzdelem részeként. Jelenleg minden EU-s tagállamra, illetve ezen felül Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára vonatkoznak az előírások. Iparági szinten a hatálya alá tartoznak az áramtermelők, illetve a feldolgozó- és légiipari vállalatok is, bár az egyes szektorokra vonatkozó konkrét szabályozások eltérőek. A mechanizmus célja, hogy arra ösztönözze a piaci szereplőket, hogy fokozatosan csökkentsék a károsanyag-kibocsátásukat az Európai Unió által meghatározott ütemtervvel összhangban. A szabályozó rendszerszinten (EU és a három másik állam) határozza meg az évente maximálisan kibocsátható károsanyag mértékét. Ennek keretében pedig az érintettek hozzájuthatnak a számukra szükséges kvótamennyiséghez ingyenesen – bizonyos feltételek fennállása esetén -, megvásárolhatják őket aukciók keretében, illetve a másodlagos piacon is kereskedhetnek közvetlenül egymással. Minden egyes kvóta egy tonnának megfelelő szén-dioxid vagy azzal megfeleltethető mennyiségű egyéb üvegházgáz kibocsátására ad jogosultságot. A mechanizmus keretében pedig évente csökken az elérhető kvóták összmennyisége.
Erőfeszítés-megosztási Rendelet (ESR): ez a szabályozás fedi le azokat a kibocsátásokat, amelyek nem tartoznak az EU ETS hatálya alá, többek között ide tartozik a lakossági fűtés, a közlekedés, illetve a mezőgazdaság is. Ezeken a területeken nincs közös uniós mechanizmus a kibocsátások csökkentésére, csak csökkentési célokat határoz meg a tagállamoknak az érintett ágazatok összességére vonatkozóan.
Közlekedés: az Európai Unió fontos célja, hogy csökkentse a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátást, beleértve a közúti és a légi közlekedést is. Ennek az átalakításnak a részeként növelnék az elektromos töltőpontok számát (3 millióra 2030-ig), szigorítanák a gépjárművek emissziójával kapcsolatos követelményeket, illetve a légitársaságok esetében szigorúbb zöld üzemanyag szabályozást lengettek be.
Megújuló energiaforrások: a megújuló energiaforrások részarányát a korábbi tervek szerint 2030-ra 32 százalékra emelte volna meg az Európai Unió a jelenlegi nagyjából 20 százalékról, ám az 55 százalékos kibocsátáscsökkentés eléréséhez ennél magasabb célszintre lehet szükség, a várakozások szerint 38-40 százalékra. Itt az is kérdéses, hogy pontosan mi minősül megújuló forrásnak.
Karbonvám (CBAM): a szén-dioxid-kvótákkal járó egyik probléma a versenyképességre gyakorolt negatív hatás. A szennyezéssel járó egyre növekvő költségek ugyanis hátrányosan érinthetnek számos piaci szereplőt, akik nemzetközi téren versenyeznek olyan vállalatokkal, akikre ezek a szabályok nem vonatkoznak. Ezt a mostani rendszer sok esetben ingyenes szén-dioxid-kvóta kiosztásával próbálja meg semlegesíteni, amely azonban nem feltétlenül ösztönzi a kibocsátáscsökkentést hosszabb távon. Ennek egyik alternatívája lehet például az EU-ba behozott termékekre kivetett karbonvám.

Forrás: greenfo.hu